újabb 5K-s és Kempinski-s "tárgyalás"

Kezdem a versennyel amin a héten részt vettem. Szeretem az ilyen 5K-seket mert komolyabb a játék. Ez most egy freezout volt ráadásul. Sajnos elég erős asztalt kaptam, bár már megszoktam, így valamelyest az ellenfelekkel és a várható eksönökkel is tudok számolni... Namost egész jól ment, szokásos játék folyt. Ültetés után is erős ellenfelekkel kerültem szembe. Döntő asztal előtt két komoly leosztás volt, ami említésre méltó. Az egyik egy 63o-val KVból megadva egy kisebb emelést. Flopon soresély, megkaptam az oddsot, adás, lejött törnre a sor. Szerencsémre jött egy river K amivel kifizetettem a lapomat. A másik pedig egy AQ-val egy erős de gyakran "csak" agresszív ellenfél riverlicitjének megadása volt. A flop KQx volt. Úgy alakult, hogy némileg sor vagy flöshúzója lehetett és riveren megpróbált ellőni, de éreztem h bőven elég vagyok. Azonban a döntő asztalt elkapkodtam. Ömlöttek a lapok, párok, magasak kézbe. CL is voltam már talán, amikor is középről JJ-t kaptam. Egy beszálló volt én pedig allin mentem. Teljesen feleslegesen, az egyetlen érvem a nyomás gyakorlása. Szerettem volna a két 3 ss közül egy megadást kiprovokálni, mert eddig is elég agresszíven játszottam. Ez meg is történt, ahogy számítottam A7o szintű lappal. Egyet nem vettem számításba és drága árat fizettem vele. Az első beszálló egy jó játékos volt, aki igen agresszív is. Sajna nem szólalt meg a vészcsengő. Ha csak 3-4BB-t emelek nagy valószínűséggel el tudom dobni.. Értem ezt arra ha utánam jön az sstől az allin és UTGtől a call, bár akkor meg a kassza miatt nem. AA volt nála és ha prefop elsőkörben nem akarta elárulni, nem hiszem h visszaemelt volna még preflop. K magas volt a flop Q-val, el tudtam volna engedni, de akkoris én hibáztam preflop. Sajna ennél sokkal okosabban és odafigyeltebben kell.

A másik heti nagyobb esemény egy internetes terem country managert keresett. Ezen vettem részt és nagyon jó napom volt. Korai kelés, vonatozás fel Pestre. Reggel érkeztem meg, 11re kellett mennem. Úgy döntöttem elnézek a MOMba, rokonoknak ott van ugyanis üzletük. Jól is telt minden, de az előző naphoz hasonlóan megint rohanósra fogtam. A Kempinski Hotelbe kellett menni, áá mondom egy metrozás a délitől. Csak közben a picipoci megszólalt. Mindenesetre jól nézhettem ki amikor patakokban folyik rólam a víz, beesek öltönybe a metróba és nekiállok a sajtburgernek mint aki 3 hete nem evett... :)
Végülis 5 percet késtem, nem jó oldalról közelítettem meg az objektumot. De megtaláltam a bejáratot, na ott aztán azt se tudtam mi van. Sosem voltam ilyen fullos helyen. A londinereket találtam meg a kérdésemmel h hova menjek. Ők mondták h talán a recepción próbáljam meg... Hja mondom, én már erre is azt hittem h recepció :) Ott is elmondtam a bajom, de hát ők nem tudnak semmi ilyen beszélgetésről, vagy pókerről. De próbáljam meg a hallban.. És mondom oda csak úgy be lehet menni? Persze... (aztán egy negyedóra múlva világossá vált h nyugodtan, ha van pénzem a 3,5-4K ftnál kezdődő szendvicsre) :) Komolyan mondom mázli h öltönyben voltam, még amiatt is érezzem magam szarul h csak egy elegáns pulcsi+farmer... Nah mindegy, végülis begázoltam a kajálók közé, nézelődök aztán rámköszönt a Viki szerencsére :)
Maga a beszélgetés számomra nagyon élvezetes volt, bár egy kissé zavarban is voltam. A svéd fiatalember (nem lehetett 30nál több) nagyon szimpi volt meg a beszélgetés hangulata is inkább baráti volt, mint egy nagy üzleti tárgyalásé. Ez fel is dobta a napom, köszi Vikinek ezúton is a lehetőséget!

Ezekután még akkorát sétáltam a városban, hogy izomlázam lett másnapra. Tegyük hozzá, h nem ismerem azért olyan jól Pestet. Szóval ilyen kalandtúra is volt, meg evés közben jön meg az étvágy. Első cél, menjünk le a Dunapartra. Akkor már menjünk át a Lánchídon. De ha már ott vagyok miért ne mennék fel a várba. És akkor Tabán és már nem is vagyok 'annyira' messze a MOMtól. Szóval nagy császkálás meg nézelődés volt, mert egy csomó időm volt a délutáni vonatig. Visszamentem beszélgetni uncsitessómmal, kellemesen el is fáradtam, de nagyon örülök neki, h ezt a napot erre szántam, mert nagyon jól éreztem magam.